Hódmezővásárhely női kézilabdázásának története a kezdetektől napjainkig

Ezen Internet-es hozzáféréssel szeretnénk mindenki számára megteremteni annak lehetőségét, hogy az általunk összegyűjtött, és megjelentetett, valamint az azóta eltelt időszak adataihoz is hozzá tudjon férni.


1991-1992


Ebben a szezonban, a létszámemelést követően került bevezetésre legjobb kézilabdázóinknál a kétcsoportos bajnokság. Ez annyit jelentett, hogy az őszi alapszakasz után a két 8-as csoport első négy helyezettje játszott az érmekért, illetve a második négy a kiesés elkerülése ellen. Vásárhelyi szempontból botladozva indult a pontvadászat: hét mérkőzésből egyet nyertek a lányok, ezen kívül csak a Fradi ellen tudott pontot szerezni a csapat, - igaz ezt idegenben. A tavaszt már az alsó régióban, a kiesés elleni harc jegyében kellett megkezdeni.




Az 1992. évi eseményeket január 15-én egy jelentős edzőmérkőzés vezette be az Erzsébeti úti sportcsarnokban. Az NB I-ben szereplő hazaiak vendége a BEK-győztes Szpartak Kijev volt.


"Alföldi Porcelán - Szpartak Kijev   29-32 (11-20)

Bartha - Lázár (1), Bartucz (2), Zemjanova (7), Fekete (2), Fábiánné (4), Németh (6)

Csere: Bányainé (k), Csordás (1), Varga (1), Kispál, Tóth"




Január 21-én rendkívüli elnökségi ülésre került sor az Alföldi Porcelánnál, ahol Tibai József kezdeményezésére a klub közös megegyezéssel szerződést bontott az NB I-es csapat edzőjével. Megdöbbentő és meglepő volt a hír, hiszen a külső szemlélő úgy látta, a Porcelánnál minden rendben megy.


"- Mi indította az elhatározásra?

- A legnyomósabb érvem, hogy túl sok ideje dolgozom a csapattal együtt, és úgy érzem alaposan megismertük egymás erényeit és hibáit. Valójában elfáradtam, és belefáradtam a kölcsönös adok-kapok játékba.

- Nem először fontolgatta lemondását, mi volt valójában a kiváltó ok?

- Sok kis apró dologból tevődött össze, míg most a hét végén úgy éreztem, hogy elég volt, betelt a pohár, nem csinálom tovább. Az tény, hogy néha az ember a szívére hallgat és nem az eszére, így voltam ezzel én is a múlt év nyarán, amikor azon gondolkodtam, hosszabbítsak-e szerződést. Minden edző tisztában van vele, hogy elég nehéz egy adott helyen, adott játékosokkal szemben folyamatosan megújulnia, hiszen az ember lehetőségei korlátozottak és ezekből nem könnyű kilépni. Végül is a nyáron a szívemre hallgattam és maradtam a klubnál. Az elmúlt év októberében kezdődött ellenem a piszkálódás és őszintén megvallva azóta esetenként kisebb dolgokra is érzékenyebben reagáltam, mint korábban. Talán, ha egyesek tisztességesebben kritizálnak, más lett volna, hiszen szakmai megítélésem jogtalan kritikái rosszul estek. Nem is a közlés tartalma, hanem a hangneme, a hogyanja ütött sebet. Igazán nem állt ki mellettem akkor senki és már akkor meginogtam, talajt vesztettem."

(Vásárhely és Vidéke, 1992. január 24.)




Tibai József elköszönt a klubtól, helyére a szegedi Szabó József került, akinek munkáját Csorba László segítette. A játékoskeret húsz főre bővült, mivel az edzők 5 saját nevelésű fiatalnak is bizalmat szavaztak. Szabó József egészen más stílust próbált játszatni a csapattal, mint elődje, inkább biztonsági játékra törekedett. Sok szurkoló kifogásolta mentalitását. A vásárhelyieket sorozatban érték a kudarcok a 9-16. helyezésért folyó küzdelemben, többek között az első négy mérkőzésen nem szerzett pontot a csapat.




Laurencz László, a válogatott kapitánya Bartucz Mónikát is figyelembe vette a neubrandenburgi tornán, ahol legjobbjaink öt mérkőzést játszottak. A fiatal átlövő háromszor került a keretbe, a FÁK ellen mutatkozott be - rögtön góllal. Ő lett az első vásárhelyi kézilabdás hölgy, aki a felnőtt magyar válogatottban játszhatott.




A Porcelánnak azonban nem ment a játék, csak abban reménykedhettek, hogy az utolsó 5 fordulóból négyszer otthon játszottak.


A rossz szereplés nem múlt el nyomtalanul, az elnökségi tagok megkérdezése után Borsándi István elnök felmentette Szabó József edzőt és addigi segítőjét, Csorba Lászlót bízta meg az edzői feladat ellátásával. Horváth József szakosztályvezető is bejelentette, hogy a csapat eredménytelen szereplése miatt a soron következő elnökségi ülésen kérni fogja felmentését.

porcelan1991.jpg

Az Alföldi Porcelán SK NBI-es női felnőtt kézilabda csapata 1992-ben:

A hátsó sorban állnak balról jobbra haladva: Strifler Éva, Bartucz Mónika, Lázár Erika, Kispál Éva, Csorba László edző, Fábiánné Luczó Gabriella, Beslin Anikó, Csordás Anikó, Fábián Imre technikai vezető, guggolnak: Borsándi István SK elnök, Bányai Károlyné, Gyarmati Nóra, Kirsner Erika, Sipter Lajosné, Fekete Gabriella




Az utolsó fordulóra maradt a döntés:


"Alföldi Porcelán - BHG SE   16-14 (6-9)

Bányainé - Lázár (1), Czeglédi (1), Zemjanova (2), Kispál, Bartucz (4), Beslin (3)

Csere: Kovácsné (k), Csordás (3), Sipterné (1), Fábiánné (1)

Az 55. percben érkezett a hír, hogy a Pécs nyerni tudott Pesten a Spartacus ellen. A Porcelán NB I-es maradt ..."




A mérkőzést követően Tóth László igazgató biztosította a csapatot, hogy amit az általa vezetett vállalat ígért, azt teljesíteni fogja:

"- Úgy érzem, hogy nemcsak én és a vállalat vezetése, hanem a dolgozó kollektíva és a város is elismeri a csapat teljesítményét."

(Vásárhely és Vidéke, 1992. június 3.)





Bartucz Mónika

bartuczsc.jpg-  Mikor és hol és kezdtél el kézilabdázni?

- A Ságvári Endre Általános Iskolában Kiss Judit testnevelő tanár szerettette meg velem ezt a játékot. 1987-től már igazolt játékos voltam az H. Porcelán SK-nál.

Az első edzőm Juhász-Nagy Ida volt, majd Fábián Imréhez kerültem, ha jól emlékszem ez volt az akkori serdülő csapat. Igazán komolyan Török Ferenc keze alatt kezdtem el játszani. Ezután felkerültem a felnőtt csapatba, ahol Tibai József foglalkozott velem tovább. Ő volt az, aki talán a legtöbbet segített, hiszen nála lettem válogatott is.


- Voltak-e játékos példaképeid?

- Egy igazán nagy példaképem volt. Gódorné Nagy Mariann balkezes játékos volt, de mégis az ő játéka  tetszett a legjobban. Már nem tudom, miért rá esett a választásom, akkor még gyerek voltam.


- Kiket tudnál általad ismert kiemelkedő vásárhelyi játékosként kiemelni?

- Sipter Lajosné, Czeglédi Csilla, Csordás Anikó, (Lászlai Erika), Kirsner Erika, aki még jelenleg is játszik (FTC).


- Hogyan élted meg, hogy meghívást kaptál a válogatott keretbe?

- Ha jól emlékszem 1991-ben kaptam először meghívást a válogatottba. Ekkor még nagyon fiatal voltam, úgy éreztem ez túl könnyen jött. Igazán talán nem is fogtam fel, hogy ez milyen nagy dolog. Most már biztos mást jelentene mint akkor, hiszen sokan vannak olyanok, akik rengeteget dolgoznak ezért, és sajnos nem biztos, hogy elérik.


- Milyen sikerek, kudarcok, emlékezetes élmények értek pályafutásod alatt?

- Az első nagy siker az OIB csapattal megszerzett második helyezés. Aztán néhány alkalommal meghívást kaptam az ifjúsági válogatottba. Következett a felnőtt válogatott, Németországban húzhattam magamra először a címeres mezt egy nőnapi tornán. Az akkori kapitány, Laurencz László nekem adta az oroszok zászlaját (állítólag ez így szokás az első alkalommal).

A bajnokságban a legjobb helyezést Kiskunhalason értem el (6. hely), edzőm itt Farkas József volt. Az első nagy kudarc 1993 tavaszán ért, eltiltást kaptam, amely szerencsére csak fél évig tartott. Ekkor Győrben játszottam volna. Autóbalesetben meghalt az akkori barátom, így hazaköltöztem. Talán ha ez nem következik be, egészen másképp alakul a pályafutásom.

1997-ben megműtötték a lövő vállamat, sajnos ez sem tartozik a kellemes élmények közé, mert mindent elölről kellett kezdenem. Ez akkor (1998. tavasz, Kiskunhalas) a tavaszi szezonomba került.


- Mi történt azt követően, hogy kénytelen voltál elhagyni nevelőegyesületedet, és szülővárosod?

- Az előbbiekben említettem, hogy Győrbe kerültem. Nem kívánom részletezni, akkoriban sokat írtak erről az újságok, a lényeg, hogy rövid időt töltöttem ott. A folytatásra 1993-tól két évig Szegeden került sor. Szerettem Szegedet, talán a sportcsarnok varázsa miatt, ugyanis nagyon sok sportoló megfordult itt, egy sportcentrumhoz tudnám hasonlítani.


- Volt-e szándékodban különben is elhagyni az egyesületet?

- Nem igazán gondolkoztam akkor még erről, de a sors minden megoldott helyettem. Pénzhiány miatt megszűnt az Alföldi Porcelán SK, s ha folytatni akartam ez a játékot, - márpedig igen - akkor kénytelen voltam a távozás mellett dönteni.


- Melyik egyesületek hívtak, és mi döntött?

- A Ferencvároson kívül mindenki megkeresett. Tárgyaltam Csík Jánossal, Csulik Pálnéval, a Dunaferr akkori menedzserével. Visszaemlékezve zsongott a fejem, talán túl nagy volt a választék. Jó lett volna, ha mellettem áll egy igazán jó „menedzser". Egyet tudtam, Pest szóba se jöhetett, akkor még túl félelmetesnek tűnt. A társaság miatt esett a választás Győrre, az ifiválogatottból sokakat ismertem, és még az edző is ugyanaz maradt.


- Aztán mentél egyesületből egyesületbe.

- Szóltam már Győrről és Szegedről, talán Szegedhez még annyit, hogy mikor odakerültem, már ott is érződtek az anyagi nehézségek. A tehetséges játékosokat mind elvitték a gazdagabb klubok. Ez sajnos oda vezetett, hogy a Szeged kiesett az NB I-es bajnokságból (már a fizetésünket sem tudták mindig pontosan rendezni). Ezután Kiskunhalasra kerültem, 4 évet töltöttem itt. Ebben a városban imádták ezt a sportot. Rengeteg néző látogatott ki a meccseinkre, ez csodálatos érzés volt. Azonban itt is anyagi nehézségek jelentkeztek. Az itt eltöltött 4 évből az utolsó lett a legborzasztóbb. Utólag már könnyű okosnak lenni, a lényeg: 1999 nyarán kiesett a Kiskunhalas az NB I-ből.


- Jelenleg mit csinálsz?

- Kiskunhalasról hazaköltöztem (1999 nyár), s igen keményen foglalkoztatott a kérdés, hogy akarok-e még játszani? Jelenleg igen nehéz anyagi körülmények között dolgoznak az NB I-ben szereplő csapatok. Zömük a megélhetéséért harcol, sorra lehet hallani, hogy fizetésképtelenek. Akikkel a nyáron tárgyaltam, sajnos nem tudtak semmi biztosat ajánlani, ezért az NB I/B mellett döntöttem, így kerültem Miskolcra. Sokat számított az is, hogy egy olyan edzővel dolgozhatom, aki az NB I-ben az elismert szakemberek közé tartozik. Ő Berzsenyi Mária. Biztos meg lesz az eredménye a szigorú, kemény munkának.


- Áll-e szándékodban visszatérni Vásárhelyre?

- Ez jó kérdés. Nagyon szeretek hazajönni, de hogy mit hoz a jövő, még nem tudom. A szívem mélyén igen, de ez nem csak tőlem függ.




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 47
Tegnapi: 14
Heti: 104
Havi: 232
Össz.: 194 836

Látogatottság növelés
Oldal: . 1991 - 1992
Hódmezővásárhely női kézilabdázásának története a kezdetektől napjainkig - © 2008 - 2024 - hmvkezitortenet.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »