Hódmezővásárhely női kézilabdázásának története a kezdetektől napjainkig

Ezen Internet-es hozzáféréssel szeretnénk mindenki számára megteremteni annak lehetőségét, hogy az általunk összegyűjtött, és megjelentetett, valamint az azóta eltelt időszak adataihoz is hozzá tudjon férni.


1950


A HSzMTE kiválóan szerepelt a budapesti Tattersaalban folyó országos terembajnokságon, pedig volt olyan játéknap, amikor három mérkőzést kellett játszania.

A csapattal szembeni elvárásokat példázza Juhász Sándor intéző beszámolója a felkészülési mérkőzésekről:




"Leányaink bebizonyították, hogy a vásárhelyi kézilabdasport jó kezekben van és komoly fejlődésnek indult. Ezen a helyes úton haladva még sok örömet szereznek városunknak. Ha visszatekintünk városunk kézilabdasportjának kkialakulására, örömmel állapíthatjuk meg, hogy leányaink évről évre ugrásszerűen törnek előre, és sikert sikerre halmoznak. Nézzük meg, hogy mi is sikereik titka.

A Párt, és a szakszervezet iránymutatásával és hathatós segítségével olyan kollektív szellem alakult ki, amelynek folytán a siker nem maradhatott el. Nem állhatunk meg azonban a kezdeti sikereknél. Öntudatos, komoly munkával kell dolgoznunk még fokozottabb mértékben, hogy a tavaszi szezonban az NB II-es Észak-keleti csoportban becsülettel tudjuk megállni helyünket, és elősegíthessük városunk sportjának fellendülését."

(Viharsarok, 1950. február 15.)




Az NB II újoncai - a szurkolók legnagyobb örömére - egyre-másra érték el a győzelmeket. A helyi újság vezető helyen tudósított a találkozókról, sőt beharangozóiban a várható összeállításokat is közölte. A fokozott érdeklődésre jellemző, hogy ekkor jelent meg először riport a csapat edzőjével, melyből rövid részletet idézünk:




"Nagy a sürgés-forgás szerdán a HSzMTE népkerti pályáján. A női kézilabda csapat teljes létszámmal erőnléti edzést tart. A lányok mindannyian szorgalmasan végzik az edző utasításait. Érthető, hiszen most a második helyen vannak a bajnoki táblázaton, egy ponttal a budapesti Honvéd mögött, és a csapat a bajnokságra megy. Most róják éppen a harmadik kört Eke edző vezetésével.

- A lányoknak jó erőnlétben kell lenniük, mert vasárnap igen erős mérkőzésük lesz. Nem panaszkodhatom, mindannyian szorgalmasan végzik a gyakorlatokat - mondja, és már megy is a következp gyakorlat bemutatására."

(Viharsarok, 1950. május 13.)




A tavaszi szezont a második helyen zárták, ezzel a bajnoki cím egyik esélyesévé léptek elő. Mindent a listavezető Budapesti Honvéd elleni mérkőzésnek rendeltek alá, így történt meg, hogy egy héttel korábban végzetes hazai vereséget szenvedtek.




"HSzMTE - Standard  4-5 (3-3)

Az NB II-es bajnoki mérkőzésre a HSzMTE női kézilabdázói a következő felállításban álltak ki:

Juhászné, Korsós, Gajdánné, Domokos, Török I., Klapcsik, Boros, Pálinkás, Imre S., Törökné, Szász

A Standard kezdi a játékot és már a 3. percben góét ér el (1-0). A gól teljesen Juhászné hibája volt. A gól után a HSzMTE erősen támad, és a 8. percben Imre szép góljával ki is egyenlít (1-1). Ezután is a Munkás lányok támadnak, gólt mégis a vendégcsapat ér el Barta révén (2-1). Újabb kapushiba volt. Rá két percre Szász egyenlít (2-2). A Munkás állandóan támad, és Pálinkás révén a vezetést is megszerzi (2-3). A 19. percben a védelem "elalszik", és a vendégek Józsa révén egyenlíteni tudnak (3-3). Szünetben a HSzMTE helytelen cserét hajt végre, Juhászné helyére Domokos  áll a kapuba, Domokos helyére pedig Klapcsik áll be. A vendégek már a második félidő első percében megszerzik a vezetést (4-3). A 10. percben Boros egyenlít ki (4-4). Már úgy látszik, döntetlenre végződik a mérkőzés, amikor az utolsó percben a Standard középcsatára elfut, és nagy gólt lő (5-4).

Bírálat: A nagy meleg miatt bágyadtan mozogtak a Munkás lányok. A védelem nem bírta tartani a gyors pesti csatárokat. A győzelmet megszerezni adódott volna ugyan alkalom, mert az utolsó percekben háromszor is jutott szabaddobáshoz a HSzMTE, de Boros elhamarkodottan fölé dobálta a nagy helyzeteket. A csere szerencsétlenül sikerült, Juhászné nagyon rossz napot fogott ki, és "erősen benne van" a vereségben. Cserére volt szükség, de nem Domokossal, aki a mezőnyben nélkülözhetetlen, viszont gyenge védő. Klapcsikot kellett volna a kapuba beállítani, aki rutinos, jó kapus. Ezt a mérkőzést hazai pályán nem szabad lett volna elveszíteni. A Standard nem jobb csapat, mint a HSzMTE."

(Viharsarok, 1950. augusztus 30.)




Szeptember közepén nevet változtatott az egyesület és már Magasépítők néven győzte le a Budapesti Honvédot.




"A közönség örömmel üdvözölte a szép győzelmet, és kíváncsi a formajavulás okára. Török Imre, a városi sport alosztály vezetője mondja:

- Nagy átalakuláson ment át ez a csapat, míg kialakult a jó szellem. A Magasépítés megfelelő anyagi alapot tud biztosítani a csapatnak. A Magyar Dolgozók Pártja lépett közbe itt is, hogy a fejlődés menetét rendes mederbe terelje. Nagy György elvtárs, a városi pártbizottság titkárának közismert sportszeretete, és ügyködése sikeresen oldotta meg ezt a kérdést."

(Viharsarok, 1950. szeptember 23.)





Imre Sára

imresc.jpg"- Hangzatos ígéretekből nem volt hiány, de elsősorban a pénzhiány határozta meg ezt a sok egyesületváltást, azért passzolgattak bennünket ide-oda." - mondja Imre Sára, aki 1932. szeptember 7-én született Vásárhelyen, ott volt a nagypályás kézilabdázás kialakulásánál, és végig a HMTE-ben, illetve jogutód csapataiban játszott először kapusként, aztán összekötőként.

"Ennek ellenére sorozatosan bejutottunk az országos elődöntőkbe, amit legjobb eredményeinknek tartok. Ott már sokkal jobb csapatokkal kerültünk szembe, ellenük nem volt esélyünk.

Ezeken a meccseken - bár rendre kikaptunk - soha nem játszottunk alárendelt szerepet. Jobb volt az erőnlétük és technikailag is többet tudtak. Gyorsan adogattak, lövőerőben is felülmúltak bennünket.

Nekünk ráadásul állandó kapusgondjaink voltak. Juhászné, az intéző feleségeként szinte mindig védett. Ideges természetű játékosnak ismertük, ha az első néhány védése nem sikerült, ráment az egész mérkőzés.

Az egyik legemlékezetesebb mérkőzést a Budapesti Honvéd ellen játszottuk. Arra nagyon készültünk, mert az ő csapatukban több kiváló, sőt válogatott játékos játszott. Gyorsak voltak, erőszakosak, majdnem hasonlóan játszottak, mint a maiak, de azért nyertünk.

Az utolsó fordulóban Pesten játszottunk a Ganz Villany ellen. Óriási eső zúdult a pályára, egy góllal vezetett a hazai csapat, és semmi esélyünk nem volt arra, hogy fordítsunk az eredményen. Edzőnk ekkor úgy döntött, hogy lehívja a csapatot a pályáról. Hozzájárult ehhez, hogy a játékvezető pártosan látta el feladatát, és egy esetleges újrajátszásban láttunk némi reményt."





Sajnos a bajnoki címet nem sikerült kivívni, ezzel a vereséggel a második helyre szorultak.

1. Ganz Villany 22 69 - 31 36
2. H. Magasépítők (HSzMTE) 22 59 - 29 34
3. Bp. Honvéd 22 60 - 21 33




Összesítésben a H. Magasépítők a tavaszi idényben két vereséget, két döntetlent és hét győzelmet aratott. Az őszi fordulóban ugyancsak hét meccset nyertek, két mérkőzést játék nélkül írtak a javukra az ellenfél meg nem jelenése miatt, kettőt elveszítettek. A házi góldobó lista élén Szász Irén végzett 15 góllal. Őt követte Gajdánné 12, Klapcsik 10, Boros 9, Imre 6, Pálinkás 6 és Török I. 1 góllal.

Valamennyi mérkőzésen (20) Klapcsik, Boros, Korsós, Törökné és Szász vett részt.





Ez év júliusában, a gimnázium pályáján rendezték meg az első kispályás kézilabda-mérkőzést városunkban. Mivel a játék sikert aratott, és egyre több hír érkezett elterjedéséről, az MHK próbáztató bizottsága ezt követően városi bajnokságot indított. A mérkőzések nagy népszerűségnek örvendtek a több gól, a gyorsabb játék és a sok csetlő-botló újsütetű játékos miatt, hiszen a küzdelmekbe majdnem minden szakszervezet benevezett. Egy-egy délután 100-150 néző élvezte a játékot, és hogy legyen kitől tanulni, szerepelt a bajnokságban a HSzMTE férfi és női csapata is, - természetesen versenyen kívül. Sajnos játékvezető hiány miatt egyes mérkőzések nem sportszerű keretek között folytak, és egyéb gondok is felmerültek. A kapuk gyenge faanyaga az erős lövések következtében tönkrement, a hálók gyorsan szétszakadoztak, így a játékvezetők nem mindig tudták megállapítani, hogy a labda a kapun kívül vagy belül haladt-e át.

A városi sportbizottságot mindez nem gátolta meg abban, hogy a koreai szabadságharcosok tiszteletére, augusztus 23-án, villanyfényes tornát ne rendezzen öt férfi és három női csapat részvételével. A női csapatok körmérkőzést játszottak, első lett a HSzMTE, második a Vörös Lobogó, harmadik a Szegedi Cipőgyár gárdája.




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 77
Tegnapi: 14
Heti: 134
Havi: 262
Össz.: 194 866

Látogatottság növelés
Oldal: . 1950
Hódmezővásárhely női kézilabdázásának története a kezdetektől napjainkig - © 2008 - 2024 - hmvkezitortenet.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »