Hódmezővásárhely női kézilabdázásának története a kezdetektől napjainkig

Ezen Internet-es hozzáféréssel szeretnénk mindenki számára megteremteni annak lehetőségét, hogy az általunk összegyűjtött, és megjelentetett, valamint az azóta eltelt időszak adataihoz is hozzá tudjon férni.


1964

 

A Magyar Kézilabda Szövetség a nagy utazási távolságok miatt az addigi kétcsoportos NB II helyett, háromcsoportos másodosztályt állított fel,. A felhígult másodosztály színvonala meggyengült, sőt a megkésett versenykiírás miatt veszélyeztetve volt az egyesületek anyagi helyzete is.


A bajnokság április 12-én kezdődött, folyamatosan került lebonyolításra a tavaszi és őszi forduló. Ezt követték az osztályozók az NB I-be jutásért, majd a Magyar Népköztársasági Kupa mérkőzései. A legmelegebb hónapokban, júniusban és júliusban is játszottak mérkőzéseket, de hétköznapra is estek bajnoki fordulók. Mivel ebben az osztályban nem volt munkaidő kedvezmény, a munkaadók (tanárok) jóindulatán múlt, hogy a hétköznapi mérkőzésre elengedték-e a lányokat, vagy sem.

A bajnoki rendszer elsősorban a vidéki egyesületeket hozta hátrányos helyzetbe.




 Az NB II-es csapat alig tartott pihenőt a bajnokság befejezése után, már előző év decemberében megkezdte az alapozást Eperjesi József edző irányításával. Általában 10-12 lány látogatta rendszeresen az edzéseket. Sándorné és Kenézné a visszavonulás gondolatával foglalkozott. Kenéz sérülése, Csák pedig betegsége miatt nem edzett, ezért új játékosok kerültek a keretbe, Maksa Margit és Szabó Edit személyében.


Hosszú évek óta a Közgazdasági Technikum diákjai adták a Spartacus utánpótlását, ebben az évben azonban megromlott a kapcsolat a Technikum és a sportkör között. A dolgok hátterében egy edzőváltás húzódott meg, Szabó János testnevelő tanár, a Spartacus volt edzője a textileseknél dolgozott tovább, így tanítványait inkább oda irányította.




Az OKISZ-KIOSZ sportosztálya segítségeként a négyszeres magyar bajnok Bp. Spartacus edzőjét, Nádori Pált június 7-14. között Vásárhelyre küldte, ahol edzéseket vezetett, és két bajnoki mérkőzésen a kispadra is leült.

A H. Spartacus a kedvezőtlen körülmények ellenére meglepően jól szerepelt a bajnokságban. Bár a korabeli újságok szűkszavúan kommentálták az eseményeket, kiderül, hogy a vásárhelyi lányok gólaránnyal maradtak le a bajnok csabaiak mögött. A H. Spartacus az utolsó fordulóban került össze az addigi listavezető Elektromos csapatával, és biztosan győzte le a fővárosi csapatot. Ezzel lett bajnok a Békéscsabai Kötött.




Az NB II-es bajnokság közép csoportjának végeredménye (részlet):

 1.  Békéscsabai Kötött  12    2    4  26  163 - 100
 2.  H. Spartacus  12    2    4  26  119 -   84
 3.  Bp. Elektromos  12    1    5  25  110 -   72
 4.  Makói Vasutas  10    4    4  24  162 - 107


Az alapszakasz küzdelmeinek befejezése után a kiesők kivételével minden csapat osztályozó mérkőzéseket játszott az NB II abszolút helyezésének megállapításáért, illetve az NB I-be jutásért. Az elődöntőben, Veszprémben a vásárhelyi lányok jól szerepeltek, a Veszprémi Vasast 6-4-re, a Győri Postást 8-4-re győzték le, a Miskolci VSC-től 4-3-ra kaptak ki, és csoportelsőként jutottak tovább. A középdöntőkre Nyíregyházán került sor, ahol a Tatabányai Bányász mellett szintén tovább léptek a lányok.

A legjobb hat között Komlón játszották le találkozóikat az Ózdi Kohász, a Tatabányai Bányász, a Bp. Vasas, a Debreceni VSC és a Bp. Vörös Meteor társaságában. Itt minden mérkőzésüket elvesztették, így a hatodik helyen végeztek az NB II végső sorrendjében.




 A szövetség törekvése, hogy minél több versenyzési lehetőséget kapjanak a csapatok, helyes volt. Az új lebonyolítási forma azonban sportág népszerűsítésére nem bizonyult jó megoldásnak.

 




Kenézné Hegedűs Éva

keneznesc.jpg 1942-ben születtem, a Tarjáni Általános Iskolába jártam, ahol Nagynémedi László szerettette meg velem a sportot. Itt tanított Hideg Erzsébet tanárnő, aki a Vörös Lobogóban játszott. Látott mozogni az iskolaudvaron és lehívott hozzájuk edzésre. A csapat a gyári kultúrház udvarán gyakorolt, Bánfi Peki volt az edzőjük.

1956-ban elvégeztem az általános iskolát és a Bethlen Gimnáziumba akartam továbbtanulni. Akkor a Spartacus megyei csapatát a Közgazdasági Technikum második osztálya alkotta Fazekas tanár úr vezetésével. Elintézték, hogy oda is felvegyenek, és addig beszélték tele a fejemet, hogy végül mellettük döntöttem. Ekkor már a Szőnyi utcai pályán tartottuk az edzéseket és a meccsek is itt voltak.

Nemsokára összevontak bennünket és MÁV-HMTE néven az NB II-ben indultunk Koncz Sándor edző vezetésével. Akkor szervezték át a bajnokságokat, az NB I alá létrehozták az NB II-t.

Sokat utaztunk Pestre, és mivel vasutas csapat lettünk, általában a pályaudvaron egy mellékvágányra tolt vagonban aludtunk, innen mentünk meccset játszani.


1956-tól a legkitartóbbakkal 1968 tavaszáig játszottunk szinte ugyanabban az összeállítású csapatban. A nevek 1962-től házasságkötés miatt folyamatosan változtak és jöttek is hozzánk néhányan, meg el is mentek, a csapat magja a következőkből állt: Kenéz Margit (Vajnai Lajosné) kapus, Insperger Kati, Szabó Csöpi (Sándor Józsefné), Juhász Franciska (Muzsik Józsefné), Molnár Erzsi (Samu Imréné), Süle Ica (Fábián Gáborné), Kámvás Mária (Balogh Ferencné), Papp Takács Judit (Dezső Józsefné) és én. Kiss Zsuzsa (Kiss Gézáné) lett a csapatkapitányunk, mert nagyon hallgattunk rá.

Ekkor még védősort és csatársort alkottak a mezőnyjátékosok. A védők a kapuvonal előtt helyezkedtek el hárman, előttük a csatárok zavarták az ellenfél támadását. Támadásnál a védők nem jöttek fel teljesen az ellenfél kapuja elé. Általában a két szélső indult a kapustól, vagy a középső játékostól kapott labdával. Én jobbkezes létemre jobbszélsőt játszottam.

 

kenezne1965.jpg

Kenézné Hegedűs Éva kapura lő 1966. májusában.


Elég gyakran, szinte kétévenként változtak edzőink. Ha valami nem úgy sikerült, már akkor is az edzőnek mondtak fel. Ebben a kérdésben Gyarakiné és Királyhegyi döntött, de Szabó Imre (Mabi) intézőnek is volt beleszólása, aki minden edzésen ott volt, és vitte a híreket a történtekről. Első edzőnk a Spartacusnál Fazekas tanár úr volt, őt követte Balogh Imre, Szabó János, Dezső József, Barkos Bertalan, Eperjesi Károly és Nagynémedi László.

 

Intézőként viszont végig Mabi dolgozott mellettünk. Hallatlan lelkesedése példamutató volt. Pontosan nem tudom, hogyan került a csapat közelébe, valószínűleg először a szakosztály pénzügyeit intézhette, mert ő a Műszerész KTSz-ben anyagkönyvelőként dolgozott.

Szinte felelősséget vállalt értem (de mondhatnám valamennyiőnkért) szüleink előtt, sokszor eljött a lakásunkra, hogy anyukámnak beszámoljon.

Nem tudtunk olyat kérni, amit ne teljesített volna. Úgy járt edzésre és mérkőzésre, hogy a zsebéből elővett minden szükséges dolgot. Amikor vidékre utaztunk hajnalban elment a pékhez, hogy friss vásárhelyi kenyeret ehessünk. Egész éjszakákat ott ült a kollégiumi szobánk ajtaja előtt, hogy ne zavarjanak bennünket.

Az egyik legemlékezetesebb történet vele kapcsolatban az, amikor az Öt Város Tornájára mentünk Ózdra vonattal, Mabi Cegléden leszállt nekünk vízért és lemaradt a szerelvényről. Akkor vettük észre, amikor a jegyet kérték és a zakója ott árválkodott a fogason. Mi rendben odaértünk, de legnagyobb meglepetésünkre nemsokkal később megjött Mabi is, aki mint kiderült felkéredzkedett egy tehervonatra és azzal jött utánunk.

 

A mai napig rendszeresen találkozunk a lányokkal, tartjuk a kapcsolatot. Időnként megszervezzük a Spartacusosok találkozóját, ahová az ország különböző részeiből is visszajárnak a volt játékostársak.

 

spartacus_talalkozo.jpg

H. Spartacus találkozó 1984. októberében.

Balról jobbra állnak: Tóth Éva, ismeretlen férfi, Insperger Katalin, Vajnai Lajosné Kenéz Margit, ismeretlen férfi, Fodor Gyuláné Imre Sarolta, Kovács Lászlóné Fazekas Mária, Kenéz Imréné Hegedűs Éva, Kanász Lajos, Fodor Viktorné Tamási Gabriella, Balogh Ferencné Kámvás Mária, Klimek Erzsébet, Tóth Vilma, takarva ismeretlen személy, Győrfy Pálné Bereczki Erzsébet, Samuné Molnár Erzsébet, Bán Sándorné Görbe Anikó, Királyhegyi András, Jávor Mátyásné Hatsek Zsuzsanna, Balogh Imre.

Elől: Krupiczer Ferenc, Nagynémedi László, mögötte két ismeretlen személy, Kiss Eszter, mögötte Kissné Molnár Edit, Miklósné Oláh Julianna, Hatsek József, Baranyi Jánosné és Vörös Zsuzsanna.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 48
Tegnapi: 14
Heti: 105
Havi: 233
Össz.: 194 837

Látogatottság növelés
Oldal: . 1964
Hódmezővásárhely női kézilabdázásának története a kezdetektől napjainkig - © 2008 - 2024 - hmvkezitortenet.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »