Hódmezővásárhely női kézilabdázásának története a kezdetektől napjainkig

Ezen Internet-es hozzáféréssel szeretnénk mindenki számára megteremteni annak lehetőségét, hogy az általunk összegyűjtött, és megjelentetett, valamint az azóta eltelt időszak adataihoz is hozzá tudjon férni.


1961


Nem sok pihenőt kaptak a lányok az osztályozó megnyerése után, tornatermi edzésekkel, és az orosházi terembajnokságban való szerepléssel készültek az NB II-re. S hogy miként? A korabeli újság így számolt be róla:

"Dezső József edző alig három hónapja került a szövetkezeti csapathoz, s ha eddig nem is nyert döntő csatát, nem is vesztett - munkájának eredménye tavasszal mutatkozik majd meg.{...} És most az ő szavára kezdődik az edzés. Futás, gimnasztika, majd kézbe kerülnek a labdák. Az alapozás időszaka folyik jelenleg a szakosztályban, de azért a változatosság kedvéért a labda is műsoron van. Közben a kapusok kerülnek sorra, miközben a többiek közösen folytatják a kijelölt gyakorlatokat. Telik az idő, s újra vidám nevetés váltja fel a nagy megterhelést, a lányok ezúttal nem dobják, hanem rúgják a labdát - olyan lelkesen, hogy azt hinné az ember, labdarúgásról van szó. S a lányok észre sem veszik, eltelt az edzés ideje, a levezető körök az edzés befejezését jelentik.

És a következő napon?

Ha valaki két héttel előbb - még a jeges idő beállta előtt - a Szőnyi utcai kézilabda pálya felé járt, meglepve láthatta, hogy a pályán csupa ismerős, melegítős lány, a Spartacus kézilabdázói edzenek. A lányok kihasználták a lehetőséget, melyet a természet nyújtott, s dacolva téllel, januárral, már negyedik edzésüket tartották a szabadban. A szokásos módon folyt le az edzés és a végén még kétkapus játékra is sor került. "

(Csongrád Megyei Hírlap, 1961. január 29.)

A kedvező időjárás miatt, január elején a Szőnyi utcai pályán, a szabadban tarthatták a foglalkozásokat. Orosházán veretlenül lettek csoportelsők, majd a H. Textil csapatát legyőzve a döntőben, már második alkalommal nyerték el a Békés megyei Népújság kupáját.




Ilyen előzmények után került sor az első NB II-es mérkőzésükre.

"H. Spartacus - Debreceni KASE   7-5 (5-2)

Góldobók: Hegedűs (3), Molnár, Süle (2-2).

A vásárhelyiek kissé idegesen kezdtek, de egyre inkább magukra találtak, s a debreceniek egy góljára rövidesen öttel válaszoltak. Szünet után már 7-3-ra alakult az eredmény, amikor a Spartacus kissé visszaesett. A vásárhelyi lányok valamennyien lelkesen játszottak, a debreceni csapat viszont csalódást keltett."

(Csongrád Megyei Hírlap, 1961. április 7.)

A viszonylag jó bajnoki kezdést követően váltakozva jöttek a sikerek és kudarcok, végül a táblázat 7. helyén zárták a tavaszi fordulót.





Plavecz György

plaveczsc.jpgEgy ember, aki a 60-as, 70-es és 80-as években elmaradhatatlan szereplője volt a helyi  kézilabda mérkőzéseknek: Plavecz György, a játékvezető.

A H. Petőfi férfi kispályás csapatában játszott, de idő előtt abba kellett hagynia a játékot lábsérülése miatt. Forrai Sándor hívó szavára elvégezte az alapfokú játékvezetői tanfolyamot, és sípos emberként újra a pályán találta magát Forrai Sándor, Juhász Sándor, Bánfi Ferenc, Kincses Sándor és Koncz Sándor társaságában, de most már fekete ruhában.

"- Kezdőként először városi mérkőzéseket vezettem, abban az időben esténként a Szőnyi utcai pályán villanyvilágítás mellett élénk sportélet folyt. Később Tárnok Imre, a megyei szövetség képviseletében megkeresett, Szegeden is kellett néhány meccset vezetnem, és mivel meg voltak elégedve a látottakkal, elkezdődött játékvezetői pályafutásom.

Akkor még egy játékvezető vezette a mérkőzéseket, őket két gólbíró segítette. Természetesen ez a megyei osztály feletti mérkőzésekre vonatkozott. Két-három év után feljebb rangsoroltak, és átléphettem a megyehatárt. Ezeken a magasabb osztályú mérkőzéseken már más hangulat, más miliő uralkodott, nagyobb tudású csapatok játszottak, és én is egyre jobb teljesítményt nyújtottam.

Egy makói torna után az országos szövetségből Nemes László felajánlotta, hogy csatlakozzam az NB I-es kerethez. Ezek után Budapesten részt vettem a szokásos, minden évben megrendezett továbbképzésen, majd sikeres vizsgát tettem. Az első NB I-es mérkőzésemet természetesen  nem felejtem el soha, erre Budapesten, a Margitszigeten kerül sor, ahol a Bp. Postás a VM Közérttel játszott. Később többször is vezettem Pesten, és bár kaptam a fűzgéket, a vidéki meccsek problémásabbak voltak bírói szempontból a kétszer, háromszor akkora létszámú közönség miatt. A játékvezetést különben abban az időben csak az csinálta, aki nagyon szerette a sportágat. Minden mérkőzésért 20 forintot kaptunk, és ez vonatkozott az élvonalbeli meccsekre is. Vidéki találkozókra vonattal utaztunk, így az egész hétvégénk oda volt.

Talán Makóra szerettem a legkevésbé járni, mindig azt éreztem, hogy megyén belüli játékvezetőként elvártak volna tőlem bizonyos kedvezményeket. Legemlékezetesebb mérkőzésemnek egy Cegléd - Testnevelési Főiskola meccset tartok, ahol 1500 néző előtt egy góllal győzött a vendégcsapat. Borzalmas hangulat uralkodott mind a pályán, mind azon kívül. Például kiállítottam egy pesti játékost, aki nem akarta elhagyni a pályát, és csak hosszú huzavona után folytatódhatott a játék. A mérkőzés végét jelentő sípszó után nem volt egyszerű eljutnom a szurkolók között a szomszédos mozi színpadán levő bírói öltözőig. Elég annyit mondanom, hogy sok dícséretet nem kaptam.

Fokozatosan gyorsult fel a játék, a játékvezetés is alkalmazkodott ehhez. A szabályok módosulásával két játékvezetőnek kellett vezetni a bajnoki meccseket. Akkor Tárnok Imre után a megyei rangsorban a második voltam, és Kliment János szegedi kolléga lett a párom öt-hat évig. Ezt követte a Dzsipoff - Plavecz páros, de én ekkor már családi körülményeim miatt fokozatosan visszavonultam a játékvezetéstől."





A nyár nem a terveknek megfelelően alakult, sőt a bajnokság megkezdése után sem voltak rendes edzések. Az addig megszerzett 10 ponthoz az ősszel csak hetet sikerült szerezni, s egyre lejjebb csúsztak a tabellán. A kiesést végül a Debrecenben aratott győzelemmel kerülték el. A hazai közönség természetesen bosszankodva vette tudomásul a gyenge játékot, s végeredményben a 7 győzelem, 3 döntetlen és 12 vereség a 9. helyezéshez volt elegendő.

A csapat góljait Hegedűs (25), Samuné (25), Süle (24), Kissné (13), Kámvás (6), Szabó (1), Molnár (1) és Simon (1) szerezték.




Június 18-án, 3x20 perces előkészületi mérkőzést játszott a magyar válogatott Hódmezővásárhelyen. A közönség nagy tapssal jutalmazta Jóna bombalövéseit, és a higanymozgású Varga góljait. A végeredmény:

Magyar válogatott - H. Spartacus   33-5 (10-1, 10-3, 13-1)

Góldobók: Jóna, Varga (7-7), Hajekné (6), Krémer (4), Cserhátiné (3), Tóth (2), Szendi, Höbenreich, Schuch, Szűcs, illetve Süle (2), Hegedűs, Kámvás és Gyovai




Ez évben érte el fennállásának legnagyobb sikerét a Harisnyagyári Textiles SK. Megnyerték a megyei bajnokságot, de a kiskunfélegyházi osztályozón nem jutottak túl.

A Juhász Sándor vezette szakosztályban az alábbiak játszották a legtöbb mérkőzést:

Bugyi Lajosné, Pécskői Pálné, Dragomér Vilma, Hideg Erzsébet, Nagyistók Mária, Juhász Mária, Muladi Magdolna, Gaál Magdolna, Daru Magdolna.






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 59
Tegnapi: 21
Heti: 235
Havi: 696
Össz.: 116 150

Látogatottság növelés
Oldal: . 1961
Hódmezővásárhely női kézilabdázásának története a kezdetektől napjainkig - © 2008 - 2018 - hmvkezitortenet.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »