Hódmezővásárhely női kézilabdázásának története a kezdetektől napjainkig

Ezen Internet-es hozzáféréssel szeretnénk mindenki számára megteremteni annak lehetőségét, hogy az általunk összegyűjtött, és megjelentetett, valamint az azóta eltelt időszak adataihoz is hozzá tudjon férni.


1963


A Városi Tanács szervezésében két kézilabda pálya építését kezdték meg társadalmi munkában a város tanulói és sportolói. Az egyik pálya a stadionban, míg a másik a népkerti Vívó-pálya lőtér felöli végében épült.

Az utánpótlás nevelésének biztosítására a Spartacus vezetői kétfordulós bajnokságot akartak szervezni a város négy középiskolája számára, de szabálytalanságra hivatkozva a megyei TST nem adott erre engedélyt.





1963sc.jpg

A 60-as években ők irányították a vásárhelyi kézilabda életet

Balról jobbra: Szabó Imre (Mabi), Bánfi Ferenc (Peki), Plavecz György, Juhász Sándor (Peki) és Hacsek József





Újabb edzőváltás után az NB II-es csapatot Eperjesi József vezette, míg a tartalékokkal Muzsik József, az elmúlt év decemberében megalakult ifjúságiakkal pedig Nagynémedi László foglalkozott.

Az első csapat 12 fős játékoskeretéből tavasszal szinte mindig voltak hiányzók. Samuné, Tóthné és Kenézné sérüléssel bajlódtak, Tóth Éva váratlanul leállt, a fiatal Tóth Vilma pedig még mindig nem volt 16 éves, így a szabályok szerint nem játszhatott. Sándorné rendszertelenül járt edzésre, és mérkőzéseket is kihagyott. Eperjesi József sokszor csak három-négy játékossal tudott foglalkozni az edzéseken.




A bajnoki mérkőzések előtt részt vettek a már hagyományos Békés megyei Népújság által rendezett kupán Orosházán, ahol a korábbi évek szép győzelmei után sikerült az új serleget is megnyerni. Makón a Felszabadulási Kupa küzdelmeiben újra a vásárhelyiek nyerték a JTST serlegét a rendező makói NB I-es csapat előtt.

Ezeken a mérkőzéseken alakult ki a csapat szerkezete. Kenéz védte a Spartacus kapuját, míg Gyöngyösi, Baranyiné, Sándorné és Süle voltak a védőjátékosok. A csatársorban Kenézné, Gyovai, Molnár Edit és Tóthné szerepeltek legtöbb alkalommal.




A tavaszi szezonban, felváltva követték egymást a győzelmek és a vereségek, az utolsó három forduló nagy gólarányú vereségei miatt azonban nem kerülhették el a kritikát:

"A vereség okait elsősorban a csapat felkészítésében kell keresni, mert mérkőzésről mérkőzésre rendszertelen a játékuk, technikai és taktikai elképzelésükben nem lehet újat látni. Ha a Spartacus jól akar szerepelni a bajnokság hátralevő részében, nem elegendő a játékosok rutinjára, lelkesedésére bízni az eredményt, komolyabb munkát kellene végezni hét közben."

(Csongrád Megyei Hírlap, 1963. június 7.)


"... bár lelkesedésben nem volt hiány, de a lányok játéka csapkodó, rendszertelen, és a kapura lövések a legtöbb esetben veszélytelenek voltak. Hiányzik a csapatból az edzéseken begyakorolt játékstílus, sok esetben nem tudják, mit kell csinálniuk."

(Csongrád Megyei Hírlap, 1963. június 12.)

A bajnokság tavaszi szezonjának végeztével a Spartacus 11 ponttal és 54-67-es gólaránnyal ennek ellenére az NB II keleti csoportjának a 6. helyén állt.




A nyár folyamán Keszthelyen, a Balaton Kupa küzdelmeiben a magyar bajnok Budapesti Spartacus verte ki a csapatot a selejtezőben. Az öt válogatott játékossal rendelkező, háromszoros magyar bajnok szeptember 16-án nagy érdeklődéssel kísért barátságos mérkőzést játszott Vásárhelyen.

Az ősz, és az egész évad értékelését a sportkör decemberi közgyűlése végezte el.

 7.  H. Spartacus    9    3  10    113 - 133  21


      

"A sportkör célja az volt, hogy az elmúlt évinél jobb teljesítményt nyújtson a szakosztály. Ennek eleget is tett a csapat. Különösen az őszi szereplés volt dicséretre méltó. Ebben az időszakban több jól dobó játékos is hiányzott betegség és sérülés miatt, de ennek ellenére váratlan győzelmeket arattak a vásárhelyiek, hiszen Egerben 7-6, Vásárhelyen pedig a Debreceni Spartacus ellen 9-4 volt az eredmény. Feljebb is végezhetett volna az együttes a tabellán, de ez néhány balszerencsésen elvesztett mérkőzés (Bp. Telefongyár, Nyíregyháza, Bp. Híradótechnika) miatt nem sikerült.

1963-ban összesen 46 mérkőzést játszottak, ebből 25 alkalommal nyertek, 6 mérkőzésen volt döntetlen az eredmény, és 15 alkalommal hagyták el vesztesen a pályát. Ez 67,3%-os éves teljesítmény. Összesen 309 gólt dobott a csapat, és 263-at kapott. A legtöbb gólt az év közben leálló Kenézné dobta, szám szerint 81-et. Utána Samuné és Süle következnek 74-74 góllal.

A második csapat a megyei I. osztályban négy ponttal az utolsó, kieső helyen végzett. Nem volt olyan játékosállománya az egyesületnek, hogy a tartalékcsapat is képes lett volna eredményt felmutatni. (...)

Az ifjúságiak 10 pontot szereztek a bajnokságban. Sajnos a megyei kézilabda szövetség hibájából a mai napig ismeretlen a csapat helyezése, de körülbelül a harmadik helyen végezhettek ...

A sportkör az év végi értékelő szakosztályi gyűlésen azt a feladatot tűzte ki célul, hogy a jövő évben még jobb eredményt érjen el az NB II-es csapat."

(Csongrád Megyei Hírlap, 1963. december 4.)







Weblap látogatottság számláló:

Mai: 30
Tegnapi: 21
Heti: 206
Havi: 667
Össz.: 116 121

Látogatottság növelés
Oldal: . 1963
Hódmezővásárhely női kézilabdázásának története a kezdetektől napjainkig - © 2008 - 2018 - hmvkezitortenet.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »